Az 1930 -as években Szent-Györgyi Albert és más tudósok felfedezték, hogy a C-vitamin önmagában nem olyan hatékony a skorbut megelőzésében , mint a narancs, citrom vagy a paprika nyers sárga kivonata. Ennek a kivonatnak a megnövekedett aktivitását a keverékben lévő egyéb anyagoknak tulajdonították, amelyeket „citrinnek” (ami citrusfélékre utalva) vagy „P-vitaminnak” (a kapillárisok permeabilitását csökkentő hatására utalva) emlegették.
A kérdéses anyagokról (heszperidin , eriodiktiol , heszperidin-metil-kalkon és neoheszperidin) azonban később kiderült, hogy nem felelnek meg a vitamin kritériumainak, másra képesek.
1936-ban Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István elsőként mutatták ki, hogy a citrusfélékből származó két flavonoid (rutin, naringenin) csökkentik a kapillárisok törékenységét és áteresztőképességét. Ezen vegyületeknek a növényekben alapvető fontosságú szerepük van, s az emberi szervezetben vitaminszerű hatással rendelkeznek. A flavonoidok széles körben elterjedtek a növényekben, és számos funkciót töltenek be. Ezek a legfontosabb növényi pigmentek a virágok színezéséhez, sárga vagy piros/kék pigmentációt hoznak létre a szirmokban, amelyek célja a beporzó állatok vonzása . A magasabb rendű növényekben részt vesznek az UV-szűrésben, a szimbiotikus nitrogénrögzítésben és a virágpigmentációban. Kémiai hírvivőként, fiziológiai szabályozóként és sejtciklus-gátlóként is működhetnek.
A francia paradoxon
1991-ben a CBS 60 minutes című magazinműsora riportot készített egy különös francia jelenségről. Arrafelé bizonyos tájakon az emberek naponta fogyasztanak nehéz ételeket, zsíros sajtokat, testes vörösborokat, mégis feltűnően kevesebben szenvednek szív-érrendszeri betegségekben, sőt a várható átlagéletkora is hosszabb, mint az amerikaiaké. A jelenséget „Francia paradoxonnak” nevezték el. Az okát akkor még senki sem tudta pontosan, de azt már az első magyarázatok felvetették, hogy a sajátos mediterrán étrend és a rendszeres vörösborfogyasztás lehet a titok nyitja. Néhány évvel később tudományos igazolást nyert, amikor kutatók a borban beazonosítottak bizonyos polifenolokat, növényi eredetű, gyógyhatású vegyületcsoportokat (köztük a resveratrolt). Azóta már számos kutatás bizonyította, hogy ezek a főleg vörös gyümölcsökben található vegyületek olyan kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy antioxidánsként viselkedjenek: képesek csökkenteni az érelmeszesedés kockázatát, megkötni azokat a szabad gyököket, amelyek betegségek kialakulásáért, de végső soron magáért, az öregedésért is felelnek.